Publikációk‹ vissza

A hatékony jogorvoslat érdekében áttekintjük az adóhatósági ellenőrzés folyamatát, megnézzük mi a különbség az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat között, milyen jogai vannak az adózónak, illetve kötelezettségei az adóhatóságnak, milyen jogorvoslati eszközök állnak rendelkezésre, és hogyan lehet a NAV döntéseivel szemben fellépni, azaz hogyan működik az adóellenőrzésekkel szembeni jogorvoslat rendszere Magyarországon.

1. Mi az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat?

A NAV két jelentősen eltérő ellenőrzési tevékenységet végez: jogkövetési vizsgálatot és adóellenőrzést.

Az adóellenőrzés adómegállapítására szolgál, és lezárt időszakot eredményez: a vizsgált időszakot később a NAV már - jogszabályban meghatározott esetet kivéve - nem nyithatja újra. 

A jogkövetési vizsgálat ezzel szemben nem minősül adóellenőrzésnek. Célja többféle lehet: az ügyfél (magánszemély és vállalkozás) adminisztratív kötelezettségeinek ellenőrzése és a hibák feltárása, jellemzően önkéntes javítási lehetőséggel, vagy akár (vállalkozások esetében) gazdasági események valódiságának vizsgálata. 

2. Az ellenőrzés első szakasza: jogaid és lehetőségeid

Már az ellenőrzés megkezdésekor számos jog biztosítja, hogy megvédd érdekeidet.

Jogod van jelen lenni az ellenőrzési cselekményeknél, felvilágosítást kérni, iratokba betekinteni, és bizonyítási indítványokat benyújtani, kifogást előterjeszteni az eljárás elhúzódása miatt, észrevételt tenni.

Nyilatkozattétel a legfontosabb eszköz, mely minden adózó részére rendelkezésre áll, jogodban áll dönteni arról, hogy teszel-e nyilatkozatot.

Ezek a jogok azért fontosak, mert a későbbi jogorvoslati eljárások eredménye nagyban függ attól, milyen tényállás és bizonyítékok kerülnek bele a jegyzőkönyvbe, meghatározhatják a későbbi döntést, beleértve az adóhatósági határozatát, vagy akár a határozatot felülvizsgáló bíróság döntését is.

Az adóhatóság legfontosabb kötelezettsége a tényállás tisztázása, ez azonban nem lehet egyoldalú, az adózó javára szolgáló tényekre is ki kell terjednie. 

3. A jegyzőkönyv és az első jogorvoslat: az észrevétel

Az adóellenőrzés és jogkövetési vizsgálat végén a NAV jegyzőkönyvet bocsát ki. Ez az első hivatalos dokumentum, amelyre reagálhatsz.

A jegyzőkönyvre adóellenőrzés esetén 30 napon, jogkövetési vizsgálat esetén 15 napon belül lehet észrevételt tenni.

Az észrevétel kulcsfontosságú, mert ekkor még lehetőség van az alaptalan megállapítások javítására. Ilyenkor benyújthatók további bizonyítékok és szakmai érvek, amelyek akár teljesen megváltoztathatják az ellenőrzés eredményét.

4. Második lépcső: fellebbezés az adóhatósági határozattal szemben

Ha a NAV az észrevételt elutasítja, vagy a kiadott határozat továbbra is hibás – jogszabálysértő, megalapozatlan - megállapításokon alapul, akkor fellebbezést lehet benyújtani.

A fellebbezés már másodfokú adóhatósági eljárást eredményez, ahol újraértékelik az ügyet, megvizsgálják az elsőfokú döntés jogszerűségét és megalapozottságát.

5. Harmadik szint: bírósági felülvizsgálat – az adóper

Ha a másodfokú döntés sem megfelelő, lehetőség van a határozat bírósági felülvizsgálatát, közismert nevén adópert kezdeményezni.

A közigazgatási bíróság ilyenkor azt vizsgálja, hogy a NAV jogszerűen járt-e el, helyesen értelmezte-e a jogszabályokat, és megfelelően kezelte-e a bizonyítékokat.

Az adóper során azonnali jogvédelemben részesítheti az ügyfelet, amely azt jelenti, hogy a kereset benyújtásától a per befejezéséig felfüggeszti a végrehajtást.

Az adóper végén a bíróság a keresetet elbírálva akár meg is semmisítheti az adóellenőrzés megállapításait tartalmazó első és másodfokú határozatot. 

6. Rendkívüli jogorvoslat: felügyeleti intézkedés

A rendes jogorvoslati utak mellett létezik a felügyeleti intézkedés lehetősége is.

Ez akkor kérhető, ha az eljárás során jogszabálysértés történt és az ügyfél elmulasztotta a fellebbezés benyújtását, vagy a fellebbezés benyújtásra került, de az nem vezettet eredményre.

A felügyeleti intézkedés rendkívüli jogorvoslati forma, kizárólag bíróság által el nem bírált ügyekben alkalmazható.

7. Határidők és gyakorlati tudnivalók

A jogorvoslat hatékonyságának kulcsa a határidők betartása.

Az észrevételt és a fellebbezést általában 30 napon belül kell benyújtani.

A bírósági kereset benyújtására is – vagyis az adóper kezdeményezésére – 30 nap áll rendelkezésre.

Ezek a határidők egy része jogvesztő (észrevétel), így ha elmulasztod őket és igazolási kérelemmel nem mented ki magad (fellebbezés és kereset), elesel a jogorvoslattól.

8. Tanácsok a sikeres jogorvoslathoz

A siker kulcsa a precíz előkészítés.

Gyűjtsd össze alaposan a tényeket és a bizonyítékokat, dokumentálj minden releváns körülményt, és törekedj a pontos jogi érvelésre.

A jogszabályok összetettsége miatt érdemes adójogász, azaz adóhatósági tapasztalattal, az adóellenőrzések jogorvoslati eljárásában gyakorlattal rendelkező ügyvéd segítségét igénybe venni.

9. Összegzés

Összefoglalva: az adóellenőrzéssel szemben több jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll — a jegyzőkönyvre tett észrevételtől a fellebbezésen át egészen az adóperig.

Ha megfelelően előkészülsz és időben lépsz, hatékonyan megvédheted jogaidat és érdekeidet.

További részletes segítséget a adojogasz.hu, jogkovetesivizsgalat.hu és adoperek.hu oldalakon találsz.